Budapest, Váci út 131-135.
Tarnóczy Gusztáv visszavonulva a politikától (1872-től két cikluson át Deákpárti parlamenti képviselő volt) az 1880-as években a gazdálkodás mellett „gazdasági gépiparral" is foglalkozott.
Bővebben:
1881-ben ún. mezőgazdasági gépcsarnokot nyitott a Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 49. sz. alatt, ahol angol eredetű ill. licencű cséplőkészleteket, fűkaszálókat, szénagyűjtőket, triőröket és Schlick-féle kettős- és hármas ekéket ajánlott a gazdálkodóknak. Már a kezdetben foglalkoztak a műhelyben mindenféle gépjavítással, s a jelentős igénynövekedés kiszolgálására rövidesen át is költöztették a mintatermet és a kereskedelmi irodát a Váci körút 78. sz. alá, s ekkor még itt rendezték be az újdonságként ércöntödével ellátott gyáripari telepet is.
1889-ben már termelt a jelentősen kibővült gyártási profilú és elnevezésében is erre utaló Tarnóczy Gusztáv gép, tűzoltó-szer, fecskendő és szivattyú gyára. A belügyminiszter által kiadott országos tűzrendészed szabály-rendelet és annak a településekre vonatkozó szigorú előírásai arra ösztönözték, hogy előbb az addig csak mellékesen űzött fecskendő gyártásra nagyobb súlyt helyezzen, majd egyre több eszközt és berendezést gyártott az országszerte felállított tűzoltóságok ugrásszerűen megnőtt igényeinek a kielégítésére. Gyártmányai: tűzoltósági sisakok, sapkák és jelvények, övek, zárkapcsok, kötelek, balta, jelző-síp, mell- és vállzsinór, kender- és bádog vedrek és nem utolsó sorban a rendeletben a községek számára is előírt falusi tűz-létra, horgas létra, dugó létra, tűz horog, fejsze, három ágú vasvilla, kézi lámpás, s a nagyobb települések tűzoltóságai részére víz szállító kocsik és a legkülönbözőbb fajtájú és méretű fecskendők. Vállalta tűzoltóságok teljes felszerelését is.
Az ugrásszerűen megnőtt termelést a gyártelep rövidesen nem is tudta ellátni, de egy újabb és nagyobb gyár létesítéséhez szükséges jelentősen nagyobb tőke megszerzése érdekében a magánvállalkozást 1891-ben részvénytársasággá alakították át. A félmillió koronás alaptőkével megalakult Tarnóczy Tűzoltószer- és Gépgyár Részvénytársaság vezetője, a gyár vezérigazgatója Tarnóczy Gusztáv maradt. Az új gyárat a Külső Váci út 1527 hrsz. (később Külső Váci út 95., majd Váci út 131-135. sz. ) alatti telken rendezték be, ide költözött a központi iroda is, s új mintatelepet létesítettek a Teréz krt. 31. sz. alatt. A tűzoltószerek mellett egyre növekvő mennyiségben különféle gépeket (fa- és fémmegmunkáló szerszámgépek, egyetemes- és kettős marógépek, csavarvágók, fúrógépek, körfűrészek, kőgyaluk, fertőtlenítő szeméthordó-kocsik, emésztőgödör tisztítók, vízhordók ) gyártottak.
1895-ben a Tarnóczy céget „Hunnia" Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársaság névre változtatták, s a társaság vezetésében is jelentős cseréket hajtottak végre. Tarnóczy Gusztáv politikai tőkekapcsolatai hozadékaként rövid időre Kossuth Ferencet választották meg a társaság elnökének - amit még a fiatal Ady sem tudott szó nélkül hagyni -, Tarnóczy a gyár vezérigazgatója maradt.
Az 1896-ban 200 munkás foglalkoztató és egy 40 lóerős gőzgéppel felszerelt gyártelepen főbb termékként továbbra is tűzfecskendőket, tűzoltó- és hadfelszerelő cikkeket, gőzfertőtlenítő gépeket, szerszámgépeket, hóekét, sárkaparókat, gáz- és petróleummotorokat, gáz- és vízvezetéki berendezéseket, anyakönyvi szekrényeket, vas- és fémöntvényeket állítottak elő. Annak ellenére, hogy a társaság nyereségesen működött, a részvénytársaság vezetése - ma ismeretlen okból - 1896-ban elhatározta a cég felszámolását, ami abban az évben, csődeljárással meg is történt.